Közérthető bevezetés: mi van egy xanthomában, hol jelenik meg a testen, és mit árulhat el az orvosának az egyes elhelyezkedés
A xanthoma a bőrben vagy az inakban lévő, habsejteknek nevezett, zsírral telt immunsejtekből álló sárgás csomó vagy folt. A xanthomák megjelenhetnek a szemhéjon, az inakon, a tenyéren, a könyökön, a térden vagy a fenéken, és az, hogy hol és hogyan jelennek meg, gyakran egy konkrét vérzsírproblémára utal. A leggyakoribb fajtája a xanthelasma, a szemhéjon.
A xanthoma zsírral telt immunsejtekből álló lerakódás a bőrben vagy az inakban, általában sárga, narancssárga vagy bőrszínű. Nem rák, de sok típusa zsíranyagcsere-zavar jele: az inakon lévő csomók örökletes magas koleszterinre utalnak, a kis dudorok csoportjai nagyon magas trigliceridszintre, a tenyérredőkben lévő foltok pedig dysbetalipoproteinaemiára. Minden xanthoma orvosi vizsgálatot és vérvizsgálatot érdemel.
A legfontosabbak röviden
- A xanthoma zsírral telt habsejtek gyűjteménye a bőrben vagy az inakban.
- A szemhéjon lévő xanthelasma a leggyakoribb típus.
- Az, hogy hol jelenik meg egy xanthoma, gyakran egy adott zsíranyagcsere-zavarra utal.
- Az ínxanthomák a familiáris hiperkoleszterinémia jelei.
- Az eruptív xanthomák nagyon magas trigliceridszintet és hasnyálmirigy-gyulladás kockázatát jelzik.
- A vérvizsgálatok fontosabbak a csomónál; bármilyen xanthoma miatt forduljon orvoshoz.
Ezen az oldalon 18 szakasz
Mi a xanthoma?
A xanthoma a bőrben vagy az inakban lévő, zsírral telt immunsejtekből álló sárgás csomó, dudor vagy folt. Jóindulatú, de gyakran az emelkedett vagy kiegyensúlyozatlan vérzsírok látható jele, ezért érdemes orvossal megvizsgáltatni.
A szó a görög xanthos, azaz sárga, és az „-oma”, azaz képződmény vagy terime szóból ered. A szemhéjon lévő xanthelasma palpebrarum a xanthoma leggyakoribb formája.[1] Más formái az inakon, a tenyéren, a könyökön, a térden és a fenéken jelennek meg, és a puha, lapos foltoktól a kemény csomókig terjednek.
Ez az oldal bevezetés. Az egész család részletes bemutatásáért lásd a xanthomákról szóló útmutatónkat; a pontos meghatározásért a xanthoma meghatározása című oldalt; rövidebb áttekintésért pedig a xanthoma című oldalt.
Mi van egy xanthomában?
Habsejtek: makrofágoknak nevezett immunsejtek, amelyek annyi zsírt nyeltek el, hogy mikroszkóp alatt habosnak tűnnek. A bőrben vagy az ínban gyűlnek össze, néha némi gyulladással.
A szemhéji xanthelasmában ezek a zsírral telt makrofágok a dermis retikuláris rétegében, vagyis a bőr mélyebb részében gyűlnek össze, kis erek körül.[1] A bennük lévő zsír főként a vérből szállított koleszterin, ezért kötődnek a xanthomák olyan szorosan a vérzsírszinthez. A sárga szín abból ered, hogy ez a zsír átlátszik a bőrön. A xanthomatózus elváltozásokról szóló útmutatónk elmagyarázza a habos, zsírral telt szövetre használt kifejezést.
Hogyan alakul ki egy xanthoma?
Zsírok szivárognak ki az erekből a szövetbe, a makrofágok felveszik őket, és ha a zsír gyorsabban érkezik, mint ahogy eltávolítható, a túltelt sejtek látható lerakódássá gyűlnek össze.
A szemhéjon az ismételt pislogás összenyomja a kis ereket, amelyek az életkorral áteresztőbbé válnak, így a zsírok beszivároghatnak a bőrbe.[1] Máshol a nagyon magas vérzsírszint, például örökletes hiperkoleszterinémiában vagy súlyos hipertrigliceridémiában, okoz lerakódásokat az inakban és a bőrben.[2] [5] Ezért a xanthomák mérete és mintázata gyakran azt követi, mennyire és mennyi ideig voltak emelkedettek a vérzsírok.
Mi okozza a xanthomákat?
Többnyire az emelkedett vagy kiegyensúlyozatlan vérzsírok, akár örökletesek, akár egy másik állapot, például cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, máj- vagy vesebetegség, illetve bizonyos gyógyszerek okozzák őket. Egyes xanthomák normális vérzsírszint mellett fordulnak elő.
- Familiáris hiperkoleszterinémia. Örökletes, nagyon magas LDL, amely nagyjából 250 emberből 1-et, illetve 500-ból 1-et érint.[2]
- Dysbetalipoproteinaemia. Lipoproteinzavar a tenyéri és a gumós xanthomák mögött.[4]
- Nagyon magas trigliceridszint. Gyakran rendezetlen cukorbetegség mellett, az eruptív xanthomák mögött.[5]
- Másodlagos okok. Cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, primer biliaris cholangitis, nefrózis szindróma, valamint retinoid- vagy ösztrogéntartalmú gyógyszerek.[1]
- Ritka anyagcsere-betegségek. Például a cerebrotendinózus xanthomatosis.[3]
- Vérfehérje-rendellenességek. Normális vérzsírszintű embereknél a kiterjedt lapos xanthomákkal függenek össze.[6]
A xanthelasma okairól szóló útmutatónk részletesen foglalkozik a szemhéji formával.
Veszélyesek a xanthomák?
Maguk a lerakódások nem ártalmasak, de az, amit jeleznek, lehet. Egyes típusok örökletes magas koleszterinre és korai szívbetegségre utalnak; mások olyan magas trigliceridszintre, amely hasnyálmirigy-gyulladás kockázatával jár.
Ellátás nélkül a familiáris hiperkoleszterinémiában szenvedő férfiak körülbelül felének 50 éves koráig, a nők körülbelül 30%-ának 60 éves koráig szívrendszeri eseménye volt,[2] ezért érdemelnek az ínxanthomák mielőbbi figyelmet. Az eruptív xanthomák olyan trigliceridszinttel járnak, amely növeli a hasnyálmirigy-gyulladás kockázatát.[5] Még a szemhéji xanthelasma is összefügg vérzsírzavarokkal az érintettek körülbelül felénél.[1] A jó hír az, hogy ezek az állapotok felismerés után nagyon jól kezelhetők, így egy xanthoma gyakran az a nyom, amely a szíve és a hasnyálmirigye védelméhez vezet.
Kiknél alakulnak ki xanthomák?
Bárkinél, akinek zsíranyagcsere-zavara van, de egyes csoportok kiemelkednek: az örökletes magas koleszterinnel élők, a rendezetlen cukorbetegségben szenvedők vagy a nagyon magas trigliceridszintűek, a szemhéji xanthelasmánál pedig a középkorú nők.
A familiáris hiperkoleszterinémia nagyjából 250 emberből 1-et, illetve 500-ból 1-et érint, és családon belül öröklődik.[2] A szemhéji xanthelasma a nők körülbelül 1,1%-át és a férfiak 0,3%-át érinti, leggyakrabban 35 és 55 éves kor között, és ha fiatalon jelenik meg, valószínűbb egy örökletes zsíranyagcsere-zavar.[1] A cerebrotendinózus xanthomatosis gyakran először csecsemőkori hasmenéssel vagy gyermekkori szürkehályoggal jelentkezik, az ínxanthomák pedig a tizenéves vagy a húszas években jelennek meg.[3] Ha a családjában előfordulnak xanthomák, a rokonainak is hasznos lehet a vizsgálat.
Hol jelenhetnek meg xanthomák a testen?
A szemhéjon (xanthelasma), az inakon, például az Achilles-ínon és a kéz inain, a tenyérredőkben, a könyökön és a térden, a fenéken, valamint a kar és a láb hátsó részén, és bárhol lapos foltokként.
Az elhelyezkedés az egyik leghasznosabb támpont, amellyel az orvos rendelkezik. Az inakon lévő csomók és a szemhéji plakkok együtt familiáris hiperkoleszterinémiára utalnak;[2] a tenyérredőkben lévő lerakódások dysbetalipoproteinaemiára;[4] a fenéken és a végtagokon megjelenő kis dudorcsoportok pedig nagyon magas trigliceridszintre.[5] A bőrön megjelenő xanthomákról és a bőrön lévő xanthomáról szóló útmutatóink a bőrformákkal foglalkoznak.
Mi a xanthoma? Útmutató hely szerint
| Hol | Típus | Hogyan néz ki | Mit jelezhet |
|---|---|---|---|
| Szemhéj | Xanthelasma | Puha, lapos sárga plakkok a belső zugok közelében | Nagyjából a felüknél zsíranyagcsere-zavar; szívkockázat |
| Achilles-ín, kéz, könyök, térd | Ínxanthoma | Kemény csomók az inakon | Familiáris hiperkoleszterinémia; ritkán cerebrotendinózus xanthomatosis |
| Fenék, váll, végtagok | Eruptív xanthoma | Kis sárgás-piros dudorok csoportjai | Nagyon magas trigliceridszint; hasnyálmirigy-gyulladás kockázata |
| A tenyér és az ujjak redői | Tenyéri xanthoma | Sárga csíkok a redőkben | Dysbetalipoproteinaemia |
| Könyök, térd | Gumós xanthoma | Kemény sárgás-narancssárga csomók | Dysbetalipoproteinaemia, magas koleszterin |
| Bárhol, gyakran kiterjedten | Sík xanthoma | Lapos, sárgás foltok | Zsíranyagcsere- vagy májbetegség; normális vérzsírok mellett vérfehérje-rendellenesség |
Mi a xanthoma a szemhéjon?
Ez a xanthelasma: puha, sárga, lapos vagy kissé kiemelkedő plakkok a szemhéjak belső zugainak közelében, gyakran mindkét oldalon. Ez a leggyakoribb xanthoma, és az érintettek körülbelül felének van zsíranyagcsere-zavara.
A xanthelasma a nők körülbelül 1,1%-át és a férfiak 0,3%-át érinti, általában 35 és 55 éves kor között.[1] A legtöbb testen lévő xanthomával ellentétben gyakran normális vérzsírszint mellett fordul elő, és a plakkok még a koleszterin kezelése mellett is ritkán halványulnak el, ezért sokan az eltávolítást választják, miután az okot ellenőrizték. Az eltávolítás utáni kiújulás általában 50% alatti.[1] A fő xanthelasma-útmutatónk és a szemhéji xanthomákról szóló oldal teljes egészében foglalkozik vele.
Ha a xanthomái a szemhéján vannak, és az orvosa ellenőrizte az okot, ez az a krém, amelyet a szemhéji xanthelasmára készítünk.
Mi az ínxanthoma?
Kemény csomó egy ínon, leggyakrabban az Achilles-ínon vagy a kézhát, a könyök vagy a térd inain. A familiáris hiperkoleszterinémia klasszikus jele.
A familiáris hiperkoleszterinémia örökletes, minden gyermekre 50% eséllyel öröklődik; ellátás nélkül az érintett férfiak körülbelül felének 50 éves koráig, a nők körülbelül 30%-ának 60 éves koráig szívrendszeri eseménye volt. A sztatinok az elsőként választandó gyógyszerek.[2] Ritkán az ínxanthomák cerebrotendinózus xanthomatosisból erednek, egy olyan anyagcsere-betegségből, amely az érintettek körülbelül 75%-ánál gyermekkori szürkehályogot, később idegrendszeri problémákat is okoz, és jól reagál a korai ellátásra.[3] Az ínxanthomákról és az Achilles-ín xanthomájáról szóló útmutatóink többet elmagyaráznak.
Mi az eruptív xanthoma?
Hirtelen megjelenő kis sárgás-piros dudorcsoportok, gyakran a fenéken, a vállon és a végtagokon. Nagyjából 1000 mg/dl feletti trigliceridszinttel függenek össze, amely a hasnyálmirigy-gyulladás kockázatát is növeli.
A rendezetlen cukorbetegség gyakori mozgatórugója ezeknek a nagyon magas trigliceridszinteknek.[5] Az eruptív xanthomák miatt mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert a trigliceridszint csökkentése védi a hasnyálmirigyet. Az eruptív xanthomáról szóló útmutatónk leírja, mire kell figyelni.
Mik a tenyéren, a könyökön és a térden lévő xanthomák?
A tenyér és az ujjak redőiben lévő sárga csíkok tenyéri xanthomák; a könyök és a térd feletti kemény, sárgás-narancssárga csomók gumós xanthomák. Mindkettő a dysbetalipoproteinaemiával függ össze, és a tenyéri xanthomák elhalványulnak, ha azt kezelik.
A dysbetalipoproteinaemia annak zavara, ahogyan a szervezet a koleszterint szállító részecskéket feldolgozza; a tenyéri és a gumós xanthomák jellemző bőrtünetei, és a tenyériek elhalványulnak, ha az állapotot kezelik.[4] A tenyéri xanthomáról és a gumós xanthomáról szóló útmutatóink mindegyikkel részletesen foglalkoznak.
Mi a sík (lapos) xanthoma?
Lapos, sárgás foltok, amelyek bárhol megjelenhetnek, néha kiterjedten. Zsíranyagcsere- vagy májbetegségekkel járhatnak, és ha normális vérzsírszintű embernél kiterjedtek, egy monoklonális gammopátiának nevezett vérfehérje-rendellenességgel hozták összefüggésbe őket.
A diffúz normolipémiás sík xanthomát és a monoklonális gammopátiával való összefüggését a hematológiai szakirodalom leírta, és az ellátás a mögöttes vérbetegségre irányul.[6] Ezért kell kivizsgálni a normális koleszterin melletti kiterjedt lapos foltokat. A sík xanthomáról szóló útmutatónk részletesen foglalkozik ezzel a típussal.
Hogyan diagnosztizálják a xanthomát?
Általában a kinézete és az elhelyezkedése alapján, vérvizsgálatokkal megerősítve. Ha a típus nem egyértelmű, biopsziát végeznek, a további vizsgálatok, például a genetikai vagy a vérfehérje-vizsgálatok pedig attól függnek, mit találnak.
- Vizsgálat. Hol vannak a xanthomák, milyen a tapintásuk, és megvastagodtak-e az inak.
- Kórelőzmény. Szívbetegség vagy magas koleszterin a családban, cukorbetegség, máj- vagy vesebetegség, gyógyszerek.
- Vérvizsgálatok. Éhgyomri lipidprofil, máj-, pajzsmirigy- és vesevizsgálatok, valamint vércukor.[1]
- Genetikai vizsgálat. Ha familiáris hiperkoleszterinémia gyanúja merül fel.[2]
- Biopszia. Ha a diagnózis bizonytalan.[1]
A mit jelez a xanthelasma című útmutatónk a szemhéji forma vérvizsgálati eredményeit magyarázza el.
Hogyan kezelik a xanthomákat?
Főként az ok kezelésével: étrenddel, mozgással, testsúlykontrollal, dohányzásmentességgel és általában zsírcsökkentő gyógyszerrel, valamint a vérzsírokat megemelő állapotok ellátásával. Az eltávolítás főként a szemhéji xanthelasmára vagy a megmaradó csomókra való.
Familiáris hiperkoleszterinémiában a sztatinok az elsőként választandó gyógyszerek.[2] Eruptív xanthomáknál a trigliceridszint csökkentése és a vércukor rendezése az első.[5] A tenyéri xanthomák elhalványulnak, ha a dysbetalipoproteinaemiát kezelik.[4] A szemhéji xanthelasma a kivétel: a plakkok pusztán a vérzsírok rendezésétől ritkán halványulnak el, ezért gyakran eltávolítják őket.[1] A xanthomák típusonkénti kezeléséről szóló útmutatónk bemutatja az egyes megközelítéseket.
Mikor forduljon gyorsan orvoshoz egy xanthoma miatt?
Mielőbb a hirtelen megjelenő dudorcsoportok miatt, amelyek veszélyesen magas trigliceridszintet jelenthetnek, és az ezekkel járó hasi fájdalom miatt; hamarosan az inakon lévő csomók, a gyermeknél vagy fiatal felnőttnél megjelenő xanthomák, illetve a kiterjedt lapos foltok miatt. Rutinszerűen a szemhéji xanthelasma miatt.